Társaságunkról

Tisztelt Látogató! Kedves Ügyfelünk!

Köszöntjük a Szegedi Közlekedési Kft. honlapján, engedje meg, hogy néhány szóban bemutassuk cégünket.

Társaságunk több, mint 130 éves múltra tekint vissza. Jelenleg Szegeden az elektromos üzemű kötöttpályás közlekedés üzemeltetése a fő tevékenységi köre. Feladatai közé tartozik ezen felül a közterületi fizető parkolási rendszer, a gépjárműmentés és –elszállítás, valamint a parkolóház üzemeltetése.

A város nyugati határában elterülő Szegedi Repülőtér 2006. óta szintén társaságunk egyik üzletága.

Kérjük szánjon néhány percet arra, hogy megismerje a több, mint 130 éves cégünk történetét, betekintést nyerve régi korok közlekedési eszközeire, utazási szokásaira, valamint az alábbi kis összefoglalónk lehetőséget biztosít üzletágaink megismerésére is.

A közösségi közlekedés története

Cégünk története A szegedi helyi tömegközlekedés történetében a Szegedi Közlekedési Kft. jogelődjei kiemelkedő szerepet játszottak és játszanak. A vállalatot Szegedi Közúti Vaspálya Részvénytársaság néven jegyezték be 1885. március 26-án a kereskedelmi társascégek jegyzékébe, de a lóvasúti közlekedés már 1884. július 1-jével megindult. A lóvasút előtt 1857. március 1-jétől omnibuszok biztosították a közlekedést a pályaudvar, a városközpont és a fontosabb fogadók között. Az 1879. március 12-én betört árvíz idején városunknak már 75 ezer lakosa volt. A katasztrófa romokba döntötte a várost, megbénította a közlekedést. Szeged rekonstrukciója után az omnibusz már nem tudta kielégíteni az igényeket. Az ipar és a kereskedelem fellendülése, a megnőtt teherforgalom miatt a város pályázatot hirdetett lóvasút létesítésére. A pályázatok közül Eduard Paget belga mérnökét fogadták el. 1881-ben lépett érvénybe a lóvasúti pályaépítés engedélye. A lóvasút személyszállítási és a gőzüzemű teherszállítási hálózat 1884. júniusára készült el.

 

A forgalom megindítását követően a menetdíj 10 krajcár volt, amelyet 1890-ben 6 krajcárra csökkentettek. Különjáratokat is indítottak, továbbá a rendszeresen utazók részére bérletjegyeket bocsátottak ki. 1885-ben a szállított utasok száma meghaladta a 300 ezret. Megkezdődött a tehervontatás, a Krausz és Társa cég által gyártott Pálfy és Kállai nevű 60 LE teljesítményű gőzmozdonyokkal. A lóvasút a századfordulóra elérte fejlődésének lehetséges csúcspontját. A rohamosan növekvő igények, amelyekkel már nem tudott megbírkózni, indokolták és sürgették a kor egyik technikai csodájának, a villamosvasútnak mielőbbi létesítését. A közúti Vaspálya Részvénytársaság 1899-ben elkészítette a villamosítás tervét, de csak 1907-ben kapott engedélyt villamosvasút építésére. Az első villamos 1908. október 1-jén lépett működésbe a két állomást összekötő vasútvonalon. Az akkori jövedelmeket figyelembe véve, villamoson utazni nem volt olcsó mulatság. Csak a tehetősebb emberek engedhették meg maguknak, hogy rendszeresen igénybe vegyék az új közlekedési eszközt. A magasabb díjszabás nem volt véletlen, hiszen a tőkés vállalkozás hasznából 25 % a várost illette meg, ezenfelül tekintélyes összeget fizetett a részvénytársaság a közterületek használatáért is.

1919-ben a részvénytársaság az újszegedi vonalat kénytelen volt megszüntetni. Az első világháború utáni gazdasági pangás a villamosvasút életében is érezhető volt. Több iparvágányt megszüntettek, forgalmi vágányösszekötéseket bontottak le. 1923-ban a belga érdekeltség kivonult a vállalatból. Az üzemet a budapesti villamos tröszt vette át. A részvénytársaság 1924-ben a miskolci, 1926-ban az újvidéki közúti vasútnak egy-egy motorkocsit eladott. Az anyagi nehézségek csak kismértékű fejlesztést, korszerűsítést tettek lehetővé. A személyforgalom 1920-tól, a teherfuvarozás 1925-től rohamosan csökkent. Szeged viszonylag szerencsés körülmények között vészelte át a második világháborút. Ez a tény nem csupán abban nyilvánult meg, hogy a város területén számottevö harci esemény nem volt, hanem abban is, hogy a villamosvasúti hálózat épségben maradt. A város felszabadulása (1944. október 11.) után a pálya- és felsővezeték- hálózat helyreállításával a forgalom napokon belül már október 19-én megindulhatott a fővonalon két villamossal. A villamosenergia- korlátozás fokozatos feloldásával minden vonalon helyreállt a közlekedési rend. 1944. őszén és telén az élet normalizálásában a teherforgalomnak jutott fő szerep. Nélküle megoldhatatlan feladat lett volna a lakosság tüzelővel és élelmiszerekkel való ellátása, s a termelés beindításához szükséges nyers- és alapanyagok szállítása. A közlekedési társaság 1945. januárjában kormánybiztosi ellenőrzés alá került, s ez a tény jól szemlélteti a város gazdasági életben meghatározó fontosságát, szerepét. A következő másfél év a hiperinfláció jegyében telt, mely a társaság életét jelentősen megkeserítette. Az 1946. augusztus 1-jén bevezetett forint egy csapásra új helyzetet teremtett, s lehetőséget nyitott a város lakossága által egyre jobban sürgetett hálózat bővítésre és jármű-korszerűsítésre. A társaság neve 1950. április 14-ével Szegedi Villamos Vasút Vállalat, 1955-től Szegedi Közlekedési Vállalat lett.

1955-ben a Szegedi Közlekedési Vállalat 9 vonalon beindította a helyi autóbusz közlekedést a Tisza-parti városban. Az autóbusz üzemágnak kezdetben a villamoshálózatra történő „utasráhordó” szerepet szántak, de rövid idő alatt bebizonyosodott, hogy az autóbusz vonalak önállóan és nélkülözhetetlenül egészítik ki a város és peremtelepülései tömegközlekedését. Az SZKV Ikarusz 30, 31, és 60-as típusú kis szóló autóbuszokat üzemeltetett, de 1962-ben megjelent a város első csuklós autóbusza is. Az autóbusz üzem 1963. január 1-jén indoklás nélküli miniszteri döntéssel átkerült a mai DAKK Zrt. jogelődjéhez, a 10. számú AKÖV-höz.

Az 1884-ben beindított városi villamosvasúti teherforgalom az 1950-es évek végétől kezdve előbb alig észrevehetően, később – az 1960-as évek közepétől – jelentős mértékben csökkent. 1968. január 1-jétől a tehervontatási tevékenység csupán a konzervgyár kiszolgálására korlátozódott, majd 1971-ben teljesen megszűnt.

Az 1960-as évek elejétől sürgetővé vált az 1908-1958 között beszerzett régi, favázas motor- és pótkocsik cseréje. 1962-64 között így került városunkba 10 darab, a Fővárosi Villamosvasút által tervezett és kivitelezett egyirányú csuklós szerelvény. A járművezetőknek ez a típus adta meg először a könnyebb munkavégzés lehetőségét. Addig ugyanis a régi nyitott peronú, huzatos villamosokon egész műszakban állva vezettek. Az ülőkalauzi és ezzel együtt a belső utasáramoltatási rendszert hamar megszokták az utasok is. Jellegüknél fogva azonban e járművek csak a hurokfordulóval rendelkező, 1-es vonalon tudtak közlekedni.

 

Az SZKV akkori vezetői elhatározták, hogy az egyvágányú, kitérős rendszerű, fejállomásban végződő mellékvonalak járműállományának leváltása legolcsóbban házilagos úton megtervezett és megépített kétirányú, csuklós jellegű, egybefüggő utasterű járművekkel oldható meg. A KPM engedélye alapján 4 egycsuklós, kétrészes, négytengelyes és 6 kétcsuklós, háromrészes, hattengelyes, 19 illetve – akkor az országban leghosszabb – 28 méteres járműszerelvény készült az SZKV-nál 1964-69 között. Azért is volt ez akkor fontos döntés, mert az FVV-nél 1962-ben megtervezett 10 ajtós kétirányú csuklósok vidéki nagyvárosokban , de esetünkben Szegeden történő megjelenéséről – főleg anyagi okoknál fogva – szó sem lehetett.

Végül, mivel mindhárom nagyváros villamos mellékvonali hálózata jellegében azonos volt, megszületett a gondolat, hogy a jövőben kétirányú, de csak egyik oldalon 5 ajtós, FVV típusú csuklós szerelvények forgalomba állításával lehet az utazás színvonalát emelni. Így került Szegedre 12 darab 5 ajtós, kétirányú csuklós 1967-73 között. A ’60-as évek végén, a 70-es évek elején Szegeden a házgyár jóvoltából hatalmas lakótelepek nőttek ki a földből a város külső peremén. Elkerülhetetlenné vált a 4-es vonal egy részének a kétvágányúvá történő átépítése. Ehhez viszont már kétoldali, 10 ajtós villamosok kellettek, amely típusból 18 darabot gyártott a Debreceni Közlekedési Vállalat 1973-78 között. Forgalmi szempontból ez a jármű felelt meg a legjobban, hiszen bármely vonalra kiadható volt.

 

A szegedi tömegközlekedés tarifarendszere meglehetősen bonyolult volt. A kalauzi létszám csökkenése miatt 1961-ben az SZKV részleges kalauznélküli közlekedést vezetett be. A szerelvények első kocsiján kalauz nem volt, ezekre csak bérlettel rendelkező utasok szállhattak fel. 1964. január 1-jétől hazánkban elsőként a Szegedi Közlekedési Vállalat vezette be az egyszerűsített díjszabást. Végül Szegeden 1974. október 1-jén vezették be a teljes kalauznélküli közlekedést.

Az 1960-as években megerősödött a villamosközlekedést bírálók, ellenzők tábora hazánkban. Adott volt az utazási igényeket „magasabb színvonalon” szinte korlátlanul kielégítő autóbusz gyártás: Az Ikarusz-gyár már nemcsak a szocialista országokat tudta ellátni autóbuszokkal, a magyar városok tömegközlekedését is ezekkel akarták és el is kezdték kiszolgálni. Szinte fillérekbe került a gázolaj, környezetvédelemről pedig akkoriban még alig lehetett hallani. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium 1968-ban új közlekedésfejlesztési irányelveket dolgozott ki, amely szerint a magyarországi vasutak illetve városi villamosvasúti hálózat egyvágányú, kisforgalmúnak, egyszersmind fejleszthetetlennek kimondott vonalrészeit meg kell szüntetni. Ennek okán szűnt meg Szegeden 1966-ban a 6-os, 1969-ben az 5-ös, majd 1972-ben a 4-es vonal Széchenyi tér-József Attila sugárút közötti szakasza, végül 1977-ben a 2-es és a 7-es villamosvonal. A látványos vonalbezárások végét az olajválság hozta magával, ami után szerencsére Szegeden megmaradt néhány egyvágányú vonalrész is.

A ’70-es évek első harmadától viszont a megmaradt vonalrészeket korszerűsítették. Az 1-es vonal külső szakaszát a Pulz utcába helyezték át, ezzel egyidőben új rókusi hurokfordulót építettek, valamint a vonal két oldalfekvésű szakaszát útközépre helyezték át. A 3-as vonal Textilművek-Belvárosi temető közötti szakaszát áthelyezték a közút másik oldalára, a 4-es vonal egy részét kétvágányúra építették át. Tarján városrészben 1980-ban kétvágányos fejvégállomás épült

 

Az olajválság volt az oka annak is, hogy Budapest után másodikként, 1979. április 29-én megindulhatott a forgalom az első szegedi trolibuszvonalon. Az 5-ös vonalat aztán 1985-ig követte a 6-os, 7-es, majd a 8-as és végül a 9-es vonal is. A trolibusz üzemág bázisa először a villamosremíz hátsó részén épült ki, majd 1985-ben adták át a mai trolibusz forgalmi telepet. A forgalom felvételéhez a Szovjetunióból vásároltak ZIU-9 típusú szóló trolibuszokat, amelyek több évtizedig szolgálták a szegedi trolibusz közlekedést. Ezeken kívül érkezett Szegedre több Ikarus-típusú csuklós trolibusz is, majd jóval később, 1992-től 10 év alatt több mint 30 darab használt, de Szegeden felújított, korszerűsített Skoda 14Tr típusú szóló, és 15Tr típusú csuklós trolibusz is.

Az 1990-es évekre a sok ezer kilométer futásteljesítményű FVV típusú csuklós villamosok avulttá váltak, elkerülhetetlen volt új villamos járművek beszerzése. 1997-98-ban a prágai ČKD gyár által Szeged részére gyártott Tatra T6A2H típusú szaggatós vezérlésű, négytengelyes motorkocsik váltották fel az 1-es vonali csuklós szerelvényeket. Az 1962-1979 között beszerzett FVV típusú csuklós villamosok felett eljárt az idő, megöregedtek, a 13 új szóló motorkocsi érkezésével megnyílt a lehetőség a selejtezésükre.

A 2000-es esztendő hatalmas fejlesztések kezdetét jelentette a szegedi villamos-közlekedésben. A Szeged Plaza bevásárlóközpont létesítésével egyidőben átépítették és kibővítették az 1-es vonal rókusi hurokfordulóját. A Plaza épületével párhuzamos új forduló mindkét vágánya mellett peron épült, a bejáratnál elektromos váltóval. 2010-ben a végállomás is ide költözött, korszerű szolgálati épületet kapott.

2002-ben a Dugonics téren megvalósult a szakmai körökben nagy feltűnést keltő kettős körforgalom, a 3-as vonalat bekötötték a 4-es vonalba. 2004-ben a Tisza Lajos körút Mérey utca-Gogol utca közötti szakaszán az 1908-ban lefektetett oldalfekvésű, egyvágányos pályát korszerű, útközépen futó kétvágányos villamos pálya váltotta fel. 2005-2006-ban megépült a 4-es vonal Tarján végállomás hurokfordulója, a Kecskés végállomás deltafordulója illetve új forgalmi kitérő épült a Vám téren.

 

A „Szeged elektromos közlekedés fejlesztése” nagyprojekt részeként 2008-ban korszerű, 16 féle áthaladási lehetőséget kínáló villamosvasúti csomópont épült a Kossuth Lajos sugárút-Tisza Lajos körút csomópontban. A 2012-ig tartó időszakban teljes hosszban átépült az 1-es vonal, megépült a Rókusi körúton az új 2-es vonal, az Európa liget végállomáson hurokfordulóval és végállomási szolgálati épülettel. Korszerű villamos pályát kapott a 4-es vonal Tarján végállomástól az Anna-kútig, a 3-as vonal a Dugonics tér – Vadaspark-kitérő között. A volt Kálvária-kitérőt mindkét irányba meghosszabbítva kétvágányos szakasz épült a Veresács utcától a II-es Kórházig. A 3-as vonal a Textilgyári útnál, valamint a 3F-es vonal a Fonógyári úton deltafordulós végállomást kapott. A vonalrekonstrukció lehetővé tette a Tatra villamosok közlekedését az összes vonalon. 2008-2009-ben a trolibusz forgalmi telepen új csarnokot építettek, ahová – a MÁV iparvágányát felhasználva – bevezették a villamosvágányokat is, igaz felsővezeték nélkül. 2009-2010-ban a villamos forgalmi telep teljes rekonstrukciója valósult meg.

A villamos vonalhálózat rekonstrukciója szükségessé tette, hogy további Tatra villamosokat állítsanak forgalomba városunkban. Így került Szegedre a németországi Potsdamból, Cottbusból és Rostockból 18 darab használt, de jó állapotú KT4D típusú csuklós, négyajtós egyirányú motorkocsi és 4 darab B6A2D típusú pótkocsi. Teljes felújítás, korszerűsítés után KT4D-M illetve KT4D-ME típusjellel, a B6A2D típusú pótkocsik teljes felújítás, korszerűsítés után B6A2D-M típusjellel ún. aktív pótkocsiként 2005-2010 között álltak forgalomba. Néhány csuklós motorkocsi felújítása a Prágai Közlekedési Vállalatnál történt, nagyobb részét az SZKT járműfelújító műhelyében korszerű vezérlő berendezéssel, magas színvonalon újították fel illetve építették át.

A még üzemelő FVV típusú csuklós szerelvény forgalomból történő végleges kivonását tette lehetővé az újabb villamos jármű típusváltás: Lengyelországból 2012-ben 9 darab Pesa Swing 120Nb típusú egyirányú, 100 százalékban alacsonypadlós szerelvényt kapott a Szegedi Közlekedési Kft.

A nagyprojekt részeként épült ki a trolibusz felsővezeték a Kálvin tér-Tisza Lajos körút-Semmelweis utca-Markovics utca – Szentháromság utca, valamint a Brüsszeli körút-Római körút – Szilléri sugárút-Budapesti körút – Víztorony tér közötti útvonalon. Ennek köszönhetően 2010-ben vált lehetővé a 8-as vonal meghosszabbítása a új klinikai tömb közelébe. A 10-es trolibuszvonal 2013 évvégén váltotta fel a 10-es autóbuszt. A trolibusz járműpark 2013-2014-ben 13 darab új Ikarus-Skoda Tr187 típusú önjárós, 100 százalékban alacsonypadlós csuklós trolibusszal bővült.

Fontosnak tartjuk felidézni, hogy a Társaság története során a forgalmi és a műszaki szakemberek mindig együtt tudtak gondolkodni, miképpen lehet az egyre korosodó járműveket korszerűsíteni, a forgalmi személyzet munkáját javítani. Így tettek már a ’10-es években, amikor az eredeti villamos járművek állagromlása miatt motorkocsikat pótkocsikká, pótkocsikat motorkocsikká alakítottak át. 1936-ban a gőzmozdonyok kiváltására saját tervek alapján benzin- majd átalakítva dízel-elektromos mozdonyt építettek a teherforgalom számára. 1953-54-ben régi motor- és pótkocsik átalakításával a járművezetők munkájának megkönnyítése érdekében 5 darab zárt vezetőfülkés (!) ikerkocsit állítottak forgalomba. A fővárosból 1950-1966 között Szegedre került favázas motor-, pót- és ikerkocsik felújításával tovább növelték a forgalmi kapacitást. 1962-1966 között ilyen járművekből 6 korszerű zártszekrényű, sűrített levegővel működő tolóajtós ikerkocsikat építettek. A csuklós járművek saját tervek alapján történő megépítéséről fentebb szóltunk.

Az ezredforduló után a Szegedi Közlekedési Kft. a környezettudatos gondolkodás előtérbe helyezésével a használtan vásárolt alacsonypadlós autóbuszokat trolibuszokká építette át. A Társaság 132 éves története alatt – mert ide számít a lóvasút 24 éve is – mindig arra törekedett, hogy az utazóközönséget anyagi lehetőségeinek figyelembe vételével minél magasabb színvonalon kiszolgálja, de ezzel együtt a járművezetők, kalauzok és a műszaki szakszemélyzet munkáját minden esetben az adott kor színvonalára emelje. Az időnként nehezebb gazdasági körülmények között ezért volt szükség saját tervek alapján történő járműkorszerűsítésekre, ám ha lehetőség nyílt rá, új járművek beszerzésére is.

Parkolási ágazat

Szeged belvárosában 1996-óta előreváltott parkolószelvénnyel üzemelő parkolási rendszer működik, melyet a Szegedi Közlekedési Kft. Parkolási Ágazata üzemeltet.

A motorizáció folyamatos növekedésével egyre nagyobb feladatot jelent egy város hatékony közlekedés-szervezése. Ebben a szervező munkában mindenképpen megoldást kell találnia az adott önkormányzatnak a zsúfoltságra, illetve a parkolóhely hiányra. Felvetődik tehát a kérdés milyen módon lehet megoldani a parkolóhely gazdálkodás problémáját.

A fizető parkolási rendszer egy olyan átfogó, minden részletre kiterjedő gazdaságos és komplex megoldást kínál a parkolóhely gazdálkodásra, amely mind az ügyfelek, mind pedig az üzemeltető (önkormányzat) megelégedettségére szolgál.

 

Szegeden háromféle parkolási övezet került kijelölésre, melyek között az átjárhatóságot az előreváltott parkolószelvény biztosítja.

A Parkolási Ágazat által üzemeltetett rendszer célja a túlzsúfolt és erősen szennyezett belvárosi környezet tehermentesítésének elősegítése a közterületi parkolóhelyek használatának szabályozásával.

Társaságunk a parkolás-üzemeltetési tapasztalatait figyelembe véve, az adott terület speciális igényeit szem előtt tartva működteti az előreváltott szelvénnyel üzemelő közterületi fizető parkolási rendszert.

A Parkolási Ágazat feladati közé tartozik a gépjárműmentés- és elszállítás, valamint a parkolóház üzemeltetése is.

Szegedi Repülőtér

Cégünk, a jogelődeivel több mint 132 éves múltra visszatekintő Szegedi Közlekedési Kft. 2006 áprilisa óta a Szegedi Repülőtér üzemeltetésével is foglakozik.

Repülőterünk közvetlenül a város nyugati határában, a belvárostól néhány kilométerre, az 55. számú főút (Bajai út) mellett helyezkedik el.

AFIS szolgálatunk gondoskodik arról, hogy Ön a reptér használatához percenként frissített hiteles meteorológiai adatokat, fel-és leszállásához megfelelő repülőtéri tájékoztatást kapjon.

A biztonságos fel és leszállásához folyamatosan karbantartott 1185x 30 m méretű aszfalt, valamint 1170 x 50 m és 610x50m méretű füves pályáinkat használhatja.

Az éjszakai repülésekhez is használható aszfaltpályánk fénytechnikai berendezéssel is el van látva, melyet igény szerint használhatnak a kedves vendégeink.

A könnyebb megközelítés érdekében repülőterünkön rádiónavigációs berendezések találhatók (NDB/DME), melyeket a repülőgéppel érkezők az alábbi frekvenciákon használhatnak:

NDB (SEG, frekvencia: 456khz, 4615N2006E, 25NM/46Km

DME (SEG, frekvencia: 113,8Mhz, 4615N2006E, 40NM/74km

Általános Közzétételi Lista (a 2011. évi CXII. törvény 1. sz. mellékletének megfelelően)

I. Szervezeti, személyzeti adatok
II. Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok
III. Gazdálkodási adatok

Fontosabb Szerződések

A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 2.§-a közzétételi kötelezettséget ír elő a köztulajdonban álló gazdasági társaságok meghatározott személyi körére vonatkozóan.

A közzétételi kötelezettségnek eleget téve a Szegedi Közlekedési Kft. az alábbi információkat teszi közzé:

A Vezető tisztségviselő adatai  
1. Neve: Majó-Petri Zoltán
2. Tisztsége: ügyvezető igazgató
3. Jogviszony jellege: munkaviszony
4. Személyi alapbére (br Ft/hó): 550.000 Ft/hó
5. Teljesítménybér / prémium / jutalom éves mértéke: éves alapbér 30%-a
6. Teljesítménybér / prémium / jutalom követelmények: Közgyűlés által a gazdasági évre meghatározott prémiumkitűzés
7. Egyéb közvetlen vagy közvetett pénzbeli juttatás (cafeteria) éves mértéke: 276.000 Ft/év
8. Végkielégítés mértéke:
9. Felmondási idő:
B Vezető állású / elkülönült szervezeti egységet vezető / tartósan egyes munkavállalók tevékenységét irányító munkavállalók adatai  
1. Tisztsége: gazdasági igazgató
2. Személyi alapbére (br Ft/hó): 550.000 Ft/hó
3. Teljesítménybér / prémium / jutalom éves mértéke: éves alapbér 30%-a
4. Teljesítménybér / prémium / jutalom követelmények: ügyvezető igazgató által a gazdasági évre meghatározott prémiumkitűzés
5. Egyéb közvetlen vagy közvetett pénzbeli juttatás (cafeteria) éves mértéke: 276.000 Ft/év
6. Végkielégítés mértéke: Kollektív szerződés szerint
7. Felmondási idő: Mt. szerint
B Vezető állású / elkülönült szervezeti egységet vezető / tartósan egyes munkavállalók tevékenységét irányító munkavállalók adatai  
1. Tisztsége: forgalmi főmérnök
2. Személyi alapbére (br Ft/hó): 490.000 Ft/hó
3. Teljesítménybér / prémium / jutalom éves mértéke: éves alapbér 30%-a
4. Teljesítménybér / prémium / jutalom követelmények: ügyvezető igazgató által a gazdasági évre meghatározott prémiumkitűzés
5. Egyéb közvetlen vagy közvetett pénzbeli juttatás (cafeteria) éves mértéke: 276.000 Ft/év
6. Végkielégítés mértéke: Kollektív szerződés szerint
7. Felmondási idő: Mt. szerint
B Vezető állású / elkülönült szervezeti egységet vezető / tartósan egyes munkavállalók tevékenységét irányító munkavállalók adatai  
1. Tisztsége: infrastruktúra főmérnök
2. Személyi alapbére (br Ft/hó): 490.000 Ft/hó
3. Teljesítménybér / prémium / jutalom éves mértéke: éves alapbér 30%-a
4. Teljesítménybér / prémium / jutalom követelmények: ügyvezető igazgató által a gazdasági évre meghatározott prémiumkitűzés
5. Egyéb közvetlen vagy közvetett pénzbeli juttatás (cafeteria) éves mértéke: 276.000 Ft/év
6. Végkielégítés mértéke: Kollektív szerződés szerint
7. Felmondási idő: Mt. szerint
B Vezető állású / elkülönült szervezeti egységet vezető / tartósan egyes munkavállalók tevékenységét irányító munkavállalók adatai  
1. Tisztsége: műszaki főmérnök
2. Személyi alapbére (br Ft/hó): 500.000 Ft/hó
3. Teljesítménybér / prémium / jutalom éves mértéke: éves alapbér 30%-a
4. Teljesítménybér / prémium / jutalom követelmények: ügyvezető igazgató által a gazdasági évre meghatározott prémiumkitűzés
5. Egyéb közvetlen vagy közvetett pénzbeli juttatás (cafeteria) éves mértéke: 276.000 Ft/év
6. Végkielégítés mértéke: Kollektív szerződés szerint
7. Felmondási idő: Mt. szerint
B Vezető állású / elkülönült szervezeti egységet vezető / tartósan egyes munkavállalók tevékenységét irányító munkavállalók adatai  
1. Tisztsége: parkolási üzletág-vezető
2. Személyi alapbére (br Ft/hó): 380.000 Ft/hó
3. Teljesítménybér / prémium / jutalom éves mértéke: éves alapbér 65%-a
4. Teljesítménybér / prémium / jutalom követelmények: ügyvezető igazgató által a gazdasági évre meghatározott prémiumkitűzés
5. Egyéb közvetlen vagy közvetett pénzbeli juttatás (cafeteria) éves mértéke: 276.000 Ft/év
6. Végkielégítés mértéke: Kollektív szerződés szerint
7. Felmondási idő: Mt. szerint
B Vezető állású / elkülönült szervezeti egységet vezető / tartósan egyes munkavállalók tevékenységét irányító munkavállalók adatai  
1. Tisztsége: repülőtér üzletág-vezető
2. Személyi alapbére (br Ft/hó): 300.000 Ft/hó
3. Teljesítménybér / prémium / jutalom éves mértéke:
4. Teljesítménybér / prémium / jutalom követelmények: ügyvezető igazgató által a gazdasági évre meghatározott prémiumkitűzés
5. Egyéb közvetlen vagy közvetett pénzbeli juttatás (cafeteria) éves mértéke: 276.000 Ft/év
6. Végkielégítés mértéke: Kollektív szerződés szerint
7. Felmondási idő: Mt. szerint
B Munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű egyéb munkavállalók adatai  
1. Tisztsége: anyaggazdálkodási osztályvezető
2. Személyi alapbére (br Ft/hó): 390.000 Ft/hó
3. Teljesítménybér / prémium / jutalom éves mértéke:
4. Teljesítménybér / prémium / jutalom követelmények: ügyvezető igazgató által a gazdasági évre meghatározott prémiumkitűzés
5. Egyéb közvetlen vagy közvetett pénzbeli juttatás (cafeteria) éves mértéke: 276.000 Ft/év
6. Végkielégítés mértéke: Kollektív szerződés szerint
7. Felmondási idő: Mt. szerint
B Munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű egyéb munkavállalók adatai  
1. Tisztsége: pénzügyi-számviteli osztályvezető – főkönyvelő
2. Személyi alapbére (br Ft/hó): 380.000 Ft/hó
3. Teljesítménybér / prémium / jutalom éves mértéke: éves alapbér 30%-a
4. Teljesítménybér / prémium / jutalom követelmények: ügyvezető igazgató által a gazdasági évre meghatározott prémiumkitűzés
5. Egyéb közvetlen vagy közvetett pénzbeli juttatás (cafeteria) éves mértéke: 276.000 Ft/év
6. Végkielégítés mértéke: Kollektív szerződés szerint
7. Felmondási idő: Mt. szerint
C Felügyelő Bizottság adatai  
1. Neve: Mészáros Tamás
2. Tisztsége: tag
3. Megbízási díja (br Ft/hó): 38.000 Ft/hó
4. Egyéb járandóság éves mértéke: nincs
5. Jogviszony megszűnése esetén járó pénzbeli juttatás: nincs
6. Jogviszony időtartama: 2014.11.22.-2019.12.31.
C Felügyelő Bizottság adatai  
1. Neve: Koromné Fenyvesi Rózsa Katalin
2. Tisztsége: tag
3. Megbízási díja (br Ft/hó): 38.000 Ft/hó
4. Egyéb járandóság éves mértéke: nincs
5. Jogviszony megszűnése esetén járó pénzbeli juttatás: nincs
6. Jogviszony időtartama: 2016.01.01.-2019.12.31.
C Felügyelő Bizottság adatai  
1. Neve: Német Ferenc
2. Tisztsége: tag
3. Megbízási díja (br Ft/hó): 55.000 Ft/hó
4. Egyéb járandóság éves mértéke: nincs
5. Jogviszony megszűnése esetén járó pénzbeli juttatás: nincs
6. Jogviszony időtartama: 2014.11.22.-2019.12.31.
C Felügyelő Bizottság adatai  
1. Neve: Szente László
2. Tisztsége: tag
3. Megbízási díja (br Ft/hó): 38.000 Ft/hó
4. Egyéb járandóság éves mértéke: nincs
5. Jogviszony megszűnése esetén járó pénzbeli juttatás: nincs
6. Jogviszony időtartama: 2015.01.01.-2019.12.31.
C Felügyelő Bizottság adatai  
1. Neve: Szilvási Olga
2. Tisztsége: tag
3. Megbízási díja (br Ft/hó): 38.000 Ft/hó
4. Egyéb járandóság éves mértéke: nincs
5. Jogviszony megszűnése esetén járó pénzbeli juttatás: nincs
6. Jogviszony időtartama: 2015.01.01.-2019.12.31.

Adatközlés – 2016.01.01. előtti adatok

Szegedi Közlekedési Kft.

székhely:  6720 Szeged, Zrínyi u. 4-8.
Tel.: 62/592-250
Fax: 62/426-714
e-mail: szkt@szkt.hu
web: www.szkt.hu
Adószám: 11092612-2-06
Bankszámlaszám: Raiffeisen Bank Zrt. 12067008-00143725-00100003
Nemzetközi bankszámlaszám (IBAN): HU83120670080014372500100003
S.W.I.F.T.: UBRTHUHB
Cégjegyzékszám: 06-09-003072 (Szegedi Törvényszék Cégbírósága)
Tulajdonos: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata
 
 
 
Szegedi Közlekedési Kft. telephelyei:
 
 
Villamos telephely
6724 Szeged, Pulz u. 48.
Tel.: 62/592-230
Bakay telephely
6724 Szeged, Bakay Nándor u. 35.
Trolibusz telephely
6724 Szeged, Körtöltés u. 35.
Tel.: 62/592-280
Ügyfélszolgálati iroda, Parkolási Ágazat
6720 Szeged, Deák Ferenc u. 31.
Tel.: 62/540-060
Parkolóház
6720 Szeged, Arany János  u. 5.
Tel.: 62/542-222
Regionális repülőtér
6728 Szeged, Bajai út Hrsz: 02048/1
Tel.: 62/541-518
  • Biztonsági tanácsok

    biztosagi-tanacsok
    Utazzon biztonságosan! Mozgáskorlátozott útitársaink utazásában sokszor jól jön a segítség. Adjuk...
    Tovább
  • Biztonsági tanácsok

    biztosagi-tanacsok
    Utazzon biztonságosan! Fejhallgató? Telefon?… – Mind akadályozza a környezet zajainak felismerését.
    Tovább
  • Biztonsági tanácsok

    biztosagi-tanacsok
    Utazzon biztonságosan!   A gyermekkocsiban szállított gyermek esetén ügyeljünk a babakocsi...
    Tovább
  • Biztonsági tanácsok

    biztosagi-tanacsok
    Utazzon biztonságosan! Idősebb útitársainkat segítsük a le- és felszállásnál! Adjuk át...
    Tovább

Menetrend

Kapcsolat

Parkolás

Repülőtér